Minden webshop indulásnál az első kérdés, hogy „szükség van-e egyedi, drága webshopra vagy elég a bérelt”? Persze nem csak ez a két eset lehetséges, hiszen a saját webshopból is létezik egyszerű, ami a Woocommerce-en túl néhány extra plugin és integráció beállítása után működik, és van hatalmas munkával beállítgatott, több ezer termék feltöltésével járó, egyedi szabályokat alkalmazó megoldás.

1. Az első és legegyszerűbb eset a „sok termék, standard működés” modell. Tipikusan ilyen egy ruházati webshop, elektronikai bolt vagy könyváruház. Több száz vagy több ezer termék, viszonylag egységes logikával: kosár, fizetés, szállítás. Itt a komplexitás nem a működésben, hanem a mennyiségben van. A legfontosdabb az, hogy a rendszer mennyire tudja hatékonyan kezelni a nagy termékkatalógust, a keresést, a szűrést, és a készletet.
   
   Ebben a helyzetben a bérelt webshopok (SaaS rendszerek) bizonyos esetben egészen jól működnek. Azért, mert a problémát már „megoldották”: skálázható termékkezelés, beépített fizetések, alap integrációk. 
2. A második use case ennek az ellenkezője: „kevés termék, de nagy érték és döntési komplexitás”. Például egyedi ékszerek, prémium szolgáltatások. Itt nem az a kihívás, hogy sok terméket kezeljünk, hanem az, hogy a vásárlási döntést támogassuk. Gyakran szükség van konfigurációra, egyedi ajánlatkérésre, részletes bemutatásra.
   
   Ebben az esetben a klasszikus webshop logika sokszor nem elég. Felmerülnek olyan kérdések, mint: „Mi van, ha a vásárló több lépésben dönt?”, „Mi van, ha személyre szabott ajánlat kell?”. Itt már gyakran szükség van egyedi fejlesztésre, ha nem is az elején, de később mindenképpen. És ha akkor derül ki, hogy egy „apró” változtatási igény miatt mégiscsak neki kell állni az egyedi webshopnak, akkor az kellemetlen lesz – a bérelt webshop kialakítására kiadott összeg így feleslegessé válik.
   
   És ne gondoljuk, hogy a bérelt webshop esetében csak a havidíjat kell kifizetni – ott is szükséges, hogy valaki dolgozzon a képekkel, leírásokkal, feltöltse az adatokat,  dolgozzon a dizájnnal, beállítson, teszteljen, beállítson, teszteljen, stb. Ez sincs ingyen, természetesen.
3. A harmadik use case a „szolgáltatás + webshop hibrid”. Ilyen például egy catering cég, időpontfoglalás alapú szolgáltatás, vagy bármilyen rendelés, ahol „nem csak mit, hanem mikorra” is számít.
   
   Mi van, ha egy adott dátumra csak X rendelést tudok vállalni?
   Mi van, ha egy időpont már foglalt?
   Mi van, ha a szállítási idő befolyásolja az árat?
   
   Ez már nem klasszikus webshop, hanem kapacitáskezelés. Ha ezt próbálják „ráerőltetni” egy standard webshop motorra pluginokkal, abból problémák lehetnek inkonzisztens működés, hibás rendelési logika, manuális javítgatás. Itt a bérelt webshop ritkán elég önmagában, mert a működés nem standard.
4. A negyedik use case a „gyors indulás, validációs fázis”. Ilyenkor még nem biztos, hogy az üzlet működni fog, ezért a cél nem a tökéletes rendszer, hanem a gyors piacra lépés. Sokszor itt van a bizonytalanság is: mi van, ha nem mennek az eladások, és elbukom a beletett pénzt?
   
   Itt a bérelt webshop egyértelműen a jó döntés. Gyors, olcsó, működik.
   
   Ha a rendszer beválik, akkor nagyon gyorsan elérheted a korlátait. Kell, hogy már az elején kész legyen a B terved arra az esetre, ha beválik a dolgok, és új igényeid lesznek a webshopoddal kapcsolatban. Hogyan tudod elérni ezeket?
5. Az ötödik use case a „komplex, több rendszerrel integrált működés”. Ilyen például a több országos értékesítés, egyedi logisztikai folyamatok, ERP, CRM, raktárkezelés integráció. Itt a webshop egy nagyobb ökoszisztéma része. Ez az a pont, ahol a bérelt webshop szinte biztosan kevés lesz önmagában.
   
   A kérdések itt már egészen mások, mint amiket egy egyszerű webshop esetében felmerülnek:

• Hogyan szinkronizáljuk a készletet több rendszer között?
• Mi történik, ha az egyik rendszer hibázik?
• Hogyan kezeljük az eltérő üzleti szabályokat országonként?
• Itt fejlesztőt javaslunk, és nem is akármilyet. Ugyanis itt már kritikus fontosságú az integráció és a hibakezelés minősége.

Valójában a webshopunkkal kapcsolatos első döntést az határozza meg, mennyire standard a működés, mennyi kivétel van, mennyire fontos az egyedi logika, mennyire kell integrálódni más rendszerekkel. Minél komplexebb az elképzelés, annál valószínűbb, hogy az egyedi fejlesztés felé kell mozdulni.