A webshop projektek sokszor félrecsúsznak, elégedetlen lesz a megrendelő, elégedetlen a fejlesztő is. Ezek nem feltétlenül a rosszindulat miatt csúsznak félre, hanem mert az elején nincsenek tisztázva az alapfeltételek. A legtöbb probléma nem technikai, hanem döntési és szerződéses eredetű, mindenki mást ért a fogalmak alatt. 

Nagyon fontos: a webshop fejlesztésről szóló szerződést ne csak két fél, a webshopot megrendelő, IT-ban járatlan tulajdonos és a fejlesztő lássa, hanem a tulajdonos bízzon meg egy független szakértőt, aki véleményezi a leírtakat, és tanácsot ad. Az ő díja elenyésző a teljes kiépítéshez képest, de szinte biztos, hogy olyan tanácsokat fog adni, amik vagy pénzt, vagy időt,  vagy fejfájást takarítanak meg nekünk. 

Első és talán leggyakoribb hiba: nincs pontosan definiálva, mit jelent az, hogy „kész a webshop”. Ez elsőre triviálisnak tűnik, de valójában ez a projekt egyik legkritikusabb pontja. Ha a szerződésben csak annyi szerepel, hogy „webshop fejlesztés”, akkor a kész állapot értelmezése teljesen szubjektív lesz. A fejlesztő szerint kész lehet akkor, amikor a funkciók működnek, a megrendelő szerint viszont akkor, amikor üzletileg is használható, vagy ha át van adva a teljes dokumentáció. A helyes megközelítés az, hogy a kész állapot, vagy akár a részteljesítések nyugtázása mérhető kritériumokhoz legyen kötve: működő fizetés, tesztelt rendelési folyamat, admin felület, hibamentes működés meghatározott környezetben.

Második hiba: nincs tisztázva, mi számít alap funkcionalitásnak. Sok konfliktus abból adódik, hogy a megrendelő „evidensnek” gondol egy funkciót, míg a fejlesztő külön munkának tekinti. Például: termékadatbázis feltöltése, szállítás konfigurálása, több fizetési mód, kuponkezelés, szállítási logika. Ha ezek nincsenek előre nevesítve, akkor a projekt során folyamatosan új költségek jelennek meg. Ha a fejlesztő nem definiálja ezeket a szerződésben precízen, akkor voltaképp saját magának is kárt okoz. Olyan fejlesztőt válasszunk, aki már első alkalommal nagyon részletes szerződéssel érkezik, mert ezzel nem csak magát, de minket is véd.

Harmadik hiba: specifikáció, pontos brief hiánya vagy felszínessége. A „legyen egy webshop, ami hasonlít X-re” típusú brief nem specifikáció. Nézz meg néhány példa brief-et, írass az elképzeléseidnek megfelelő leírást AI-jal, kérd meg, hogy hívja fel a figyelmed azokra a kérdésekre, amiket még el kell döntened a hibátlan specifikáció megadásához.

Negyedik hiba: változtatások rossz kezelése. Minden webshop projekt során felmerülnek új igények. Ha nincs lefektetve, hogy ezek hogyan kerülnek be a projektbe – például külön árazással, új határidővel –, akkor a fejlesztő és a megrendelő folyamatosan egymás elvárásai ellen dolgozik. A fejlesztő scope creep-et lát (folyamatosan bővülő feladat), a megrendelő pedig rugalmasság hiányát.

Ötödik hiba: tulajdonjog és hozzáférések tisztázatlansága. Ez az a pont, ahol a legtöbb hosszú távú probléma keletkezik. Kié a forráskód? Ki fér hozzá a szerverhez? Ki foglalta le a domain-t, a tárhelyet? (Ne a fejlesztő tulajdonában legyenek ezek!) Átadható-e a rendszer másnak? Ha ezek nincsenek rögzítve, akkor könnyen kialakulhat vendor lock-in helyzet, ahol a webshop gyakorlatilag a fejlesztőhöz van kötve. Ez nem feltétlenül átverés, sokszor csak nem tisztázott működési modell, de az eredmény ugyanaz: korlátozott mozgástér.

Hatodik hiba: az üzemeltetés teljes figyelmen kívül hagyása. A webshop nem egy egyszer elkészülő termék, hanem egy folyamatosan működő rendszer. Mi történik, ha leáll? Ki figyeli a hibákat? Ki frissíti a rendszert? Ha ezek a kérdések nincsenek előre tisztázva, akkor az első probléma után derül ki, hogy nincs felelőse a működésnek. 

Hetedik hiba: a tesztelés nincs beépítve a folyamatba. Sok projekt ott zárul le, hogy „kész, átadjuk”. Igen ám, de mi alapján mondjuk, hogy kész? Ha nincs definiált tesztelési folyamat – akár manuális, akár automatizált –, akkor a hibák a valós felhasználók előtt fognak kiderülni. A tesztelés nem extra szolgáltatás, hanem a minőség része.

Nyolcadik hiba: a fizetési és rendelési folyamat alulértékelése. Sok esetben ezek „plugin szinten” kerülnek be, anélkül, hogy a teljes működés át lenne gondolva. Mi történik sikertelen fizetésnél? Hogyan kezeljük a megszakadt tranzakciókat? Hogyan biztosítjuk, hogy ne legyen duplikált rendelés? Ha ezek nincsenek végiggondolva, akkor a rendszer látszólag működik, de valójában folyamatos hibákat termel.

Fontos látni, hogy ezek a hibák nem feltétlenül rosszindulatból vagy átverésből fakadnak. Egyszerűen az a helyzet, hogy a webshop fejlesztésnél, a hosszú távú tapasztalatok alapján, nagyon gondosan és sajnos bürokratikusan fel kell készülni, mert ha nem, szinte biztos, hogy rossz lesz a végén valaki szájíze. Ne várjuk meg, legyünk nagyon előretekintőek ebben az esetben.