A weboldal-leállás több, mint technikai hiba. Egyrészt kockázat, hiszen az online értékesítés esetén sok esetben költséges kampányok épülnek arra, hogy a látogatókat az oldalunkra vezessük. Másrészt pedig tünet: az, hogy a tulajdonos túl későn veszi észre, nem tudja az okát, vagy nem kommunikál róla megfelelően sokat elmond magáról a cég működéséről is. Öt részes sorozatban járjuk körül a trémát – ez itt az első rész.

Ha a weboldal nem töltődik be, az átlagos nézelődő nem sokat foglalkozik az okával – bezárja az ablakot, és megy tovább. Ha azonban valaki a saját weboldalával kapcsolatban szembesül ezzel, már sokkal inkább szeretné ismerni az okokat.

• Lehet, hogy a szerver leállt, a hoszting szolgáltatónál van probléma.
• Lehet, hogy az oldalunk csak bizonyos országokból nem érhető el (és mi külföldről vagy VPN-en keresztül nézzük), egyébként minden rendben és a terv szerinti
• Az oldal túl lassú, ezért tűnik úgy, hogy nem tölt be
• A weboldal hibát dob (500, 503 stb.)
• Egy plugin miatt omlott össze, és ennek a pluginnek a kikapcsolása segíthet a problémán
• Egyszerű DNS-hiba miatt a domain nem mutat a szerverre

A weboldalak ma már bonyolultabbak, mint korábban. Nem annyi történik, hogy van egy szerver, ami kérésre egyszerűen elküldi a kért csomagot a látogatónak, és semmi más nem történik. Egy weboldal működése ma már nem csak egy szervertől függ, hanem:

• a DNS szolgáltatótól
• a tárhely infrastruktúrájától
• CDN-től (Content Delivery Network, vagyis azon szerverek hálózata, amik minket esetleg a geográfiai közelség miatt szolgálnak ki minket)
• külső API-któl (minden, amit „bekötöttünk” az oldalunkra, azokban külső szerverek munkájára hagyatkozunk)
• adatbázistól
• és sok esetben cloud szolgáltatásoktól.

Ha ezek közül egyetlen komponens hibázik, az egész oldal elérhetetlenné válhat.

Mikor számít egy leállás valójában problémának? Hacsak nem percenként – vagy épp másodpercenként – kötsz nyélbe egy vásárlást online, akkor mondhatod ezt: „Ha a weboldalam néha 5–10 percig nem működik, az tényleg akkora gond?” A rövid válasz pedig az, hogy attól függ, mikor történik.

Ha éjjel 3-kor történik, és nincs forgalom, akkor valószínűleg senki nem veszi észre. Ha viszont egy kampány, egy hírlevél kiküldése vagy egy termék-launch idején történik, akkor percek alatt veszteséget okozhat.

A PagerDuty felmérése szerint az incidensek többsége változtatások után történik: frissítés, konfiguráció módosítás, deploy. Vagyis a problémák 70%-a valamilyen változtatáshoz kapcsolódik, tehát például akkor, amikor a fejlesztő frissít egy plugint, a konfiguráció módosul – valami így már nem kompatibilis, és az oldal hibát dob.

A rendszer tehát akkor romlik el leggyakrabban, amikor valaki éppen javítani próbál rajta. Ironikus, mégis igaz.

Sok weboldal tulajdonosa csak akkor tudja meg, hogy az oldala leállt, amikor érkezik egy panasz. Ez azért történik, mert sok oldalnál nincs folyamatos monitorozás. Pedig a gyakorlatban a leállások gyakran rövidek — pár perc vagy fél óra, és monitorozás nélkül ezek örökre észrevétlenek maradhatnak.

A legprofibb cégek nem azért stabilak, mert soha nincs hibájuk, hanem azért, mert fel vannak készülve arra, hogy lesz. És olyan szolgáltatóval dolgoznak, aki szintén fel van készülve rá, az ügyfélszolgálata elérhető, és képes tervezni az erőforrásokat az ügyfél igényeinek megfelelően.